"Ma egy kicsit nyűgösek vagyunk, mert rosszul aludtunk délután, és a kakink is kicsit hígabb volt"...Na, ezt ismerjük. Nem tudni, miféle peripartiális folyamatnak köszönhetően alakul ki a női agynak egyfajta törvényszerű IQpont vesztéssel járó újrahuzalozása, hogy hormonoktól, vagy vashiánytól száll -e le a sűrű köd. Valaki már terhesen elkezdi, a róla készült portrékon is már ketten vannak, és három jegyet kér, ha moziba megy apával. A legtöbb anya azért csak kezében a kisdeddel kezdi a többes szám első személyt, és a ded születése után kezdenek csak két hónaposak lenni, együtt szőnyegrepisilni, stb. Gondolom a sűrű köd meg az átszellemültség nem engedi hogy hallják magukat. Vannak persze fokozatok. A kérdés azonban, hogy ez meddig tart, lesz -e  "ma leírtuk az első A betűnket, és mosolygós virágot színeztünk", "másnaposak vagyunk a sok a VBK-tól", "képzeld apa, hétvégén randiztunk előszőr", "kedden állásinterjúra megyünk" Mert hát akkor is csak gyerek a gyermek.

A gyerekkel azonban még nincs vége. Rákaptak a dologra a kutyatulajdonosok, mondja a nyuggernéni, hogy "mostanában nagyon fickósak vagyunk" de a múltkor épp egy vadászgörényes panaszkodott, hogy "nagyon agresszívek vagyunk ma". Éédes.

Vagy bemegy az ember a boltba, ajánlanak neki egy lilát. Mondja, hogy azt nem, mire az eladó: "jó a lilát nem szeretjük, hányas méretek is vagyunk?"

Vigyázat, terjed a jelenség, jönnek a tárgyak, veszélyben a self.