A javíthatatlan őskommerek kihalnak, nincs mese. Elég végignézni egy mszp-s rendezvény nézőin, vagy egy szabadság téri koszorúzást. Az ember nyugodtan dől hátra, hogy ez csak idő kérdése. Három fiatal igazi kommunistát ismertem. Ketten még 16 év alatt, korosztályukhoz képest kevésbé érett külsővel, buzgón hajszolták az eszméket, és hangzatosan túlkompenzáltak. Szerintem ők már kinőtték. A harmadik egy harmincas tanár, aki kartársnak szólította kollegáit, és munkárpárti újságokat csempészett az asztalukra. Magyart és történelmet oktatott ugyan, de olyan gyerekeknek akik egy szavára sem emlékeznek majd. Fülbevalót viselt, így jelezte sterilitását környezetének. Ezzel kész. Többet nem tudok.
Na de itt vannak a hülyejobberek. Veszélyes, egyre szélesedő réteg az életerős fiatalságból. Sokféle hülyejobber van. Van a lightos fajta, aki 2006-tól ismeri el történelminek a piros-fehér csíkos zászlót, vagy aki már egy Mérő László könyvtől is szájrángatást kap a libriben, meg persze azok, akik betelefonálnak fröcsögni a Sprődbe. A keményvonalasok már átlátnak a szitán, és tudják a mélyösszefüggéseket, ezért minden napra van egy összeesküvés elméletük. Az átlagosnál és a kelleténél többet tudnak a szabadkőművesekről, illetve hallották már a pénzoligarchia kifejezést, estleg használják is. Aztán ott vannak a három-napos-táltosiskolások egy törött bottal, meg a történészek és antropológusok, akik a sumér-etruszk-baszk-kelta-maja értékkészletből válogatnak. Ne feledjük a nyelvészeket sem, a "tulajdonképpen-közelegyenlő" megfeleltetések (Irokéz=Író Kéz) mestereit, akik - a finn kivételével- bármely nyelv, bármely szavából kifejtik a magyar megfelelőt. És ott van persze a legalja is, a legjelentősebb ill. leghangosabb, végletekig fajult, tarkótetkós pálcikalábú zikhájozó hülyeszélsőjobber banda...jaj-jaj ott milyenek vannak.
Van bennük valami közös. Már a turulkultuszon, és azon kívül, hogy kb. ugyanazokat az embereket látnák szívesen a Duna partján sorakozni. Ezek olyan emberek, akiknek az átlagosnál nagyobb lehet az indoktrinálhatóságuk. Az indoktrinálhatóság nem betegség, hanem egy teljesen általános emberi tulajdonság, ami hozzátartozik a hiperszociális viselkeséshez; Eibl-Eibesfeldt nevezte el így. Lényege, hogy egy közösség tagja könnyen elfogad a csoport életével és lényegével kapcsolatos leegyszerűsített eszméket. Ez egyfajta vakhit, ami összefügg egy értékpolarizáció elfogadásával, mely szerint a közösségen belüli eszmék ill. cselekedetek egyértelműen pozitívak, más csoportoké pedig egyértelműen negatív. Az indoktrinálhatóság egy konformista tulajdonság, amely arra hivatott, hogy stabilizálja a közösséget.
Ezzel manapság az a probléma, hogy a közösséghez hűséges konformista ősagy bármit magáévá tesz vagy elfogad, ami a csoportján belülről származik, és - amúgy természetszerűleg - nélkülöz bármilyen kritikát, vagy felülvizsgálatot. Így kezdenek el terjedni, majd megszilárdulni bődületes baromságok, vagy szélsőséges irányzatok. A rendszeren belül elvész a racionalitás. És a végén a közösséghű rendkívül indoktrinálható tagnak, pl. egy hülyejobbernek annyi esze sem marad, mint a nyugdíjas néninek, aki legalább annyit mérlegel, hogy mikor lesz olcsóbb a zsömle.
És miért nem hal ki a hülyejobber? Léteznek globálisabb eszmék, amik a legtöbb jobberhalmaznak elemei. Nem csak a hülyejobberek sajátjai, hanem az átlagjobbereké, vagy akár az átlagemberé is egyébként. És itt lép be megint a szociális ősagy. A közös nagy (és természetesen “vitathatatlan”) eszmék mentén, kimondva, vagy kimondatlanul valamilyen formában közösségvállalás lép fel a hülyejobber csoportokkal. Ahelyett, hogy létjogosultságukat, eszmerendszerüket, gondolkodásukat kérdőjeleznék meg. Így lesz pontagyú Sámánsanyi, vagy a Kuruckopaszkandúr is egy csapásra rendesember. Aztán, ha cikkezni kell, vagy példát felhozni, akkor itt vannak ők, íme ilyen a magyar polgár.
Az ún. baloldal a hülyejobber közösségek másik fő éltetője. Muatasson nekem valaki a balfélországból egy olyan közösségösszetartó és közösségmeghatározó eszmerendszert, amely önmagában, a hülyejobber banda nélkül is megállja a helyét. Naugye. A népi jóbaloldal közösségformáló eszméje maga a hülyejobber tagadás.
Mi lenne a balnéppel, és az átlagjobberrel hülyejobberek nélkül? Semmi. Ott állnának csupaszon, magyar emberként, egészen hasonló globális eszmékkel. És nemigen lenne értelme félországozni, jobbos-balosozni, mint ahogy a jelenlegi leosztásban és értelmezésben nincs is.
De a szociális ősagy konok. Ragaszkodik az eszméihez, ragaszkodik a csoportjához, és a világ kincséért sem adná a hülyejobbereket.
Mit érdemel?